A marketing a székelyeknél kutatás alapvető célja az volt, hogy feltérképezzük a székelyföldi vállalkozások marketingkommunikációs tevékenységének jellegzetességeit, és ezáltal felmérjük a marketing szaktudás, tapasztalat, mint alapvető versenyképességi tényező jelenlétét és mértékét.
Amikor azt kérdeztük a kutatás alanyaitól, hogy használják-e rendszeresen az internetet arra, hogy reklámozzanak vagy kommunikáljanak a vevőikkel, az online eszközök elterjedtségét és milyenségét vizsgáltuk.
Mi alapján választják ki, hogy hol reklámozzanak, és melyek azok a reklámcsatornák, felületek, amelyeket nem tartanak hatékonynak – avagy hogyan történik a székelyföldi vállalkozóknál a reklámcsatorna választás?
A vevők vásárlásra ösztönzése kérdéskörökben két nyílt kérdésben arra kértük a válaszadókat, hogy írják le azt a két reklámeszközt/csatornát, amelyen keresztül a leghatékonyabban tudják először a régi, majd az új vevőket vásárlásra bírni.
A vevőkkel való kommunikáció kérdésköreiben azoknak az eszközöknek a felsorolását kértük, amelyeken keresztül a vállalatok régi és a jelenlegi vevőikkel kommunikálnak. Mivel az előző fejezetben kiderült, hogy a válaszadók nemigen mérik a hatékonyságot, ezért valószínűleg az alábbi válaszok nem azt mutatják, hogy mely eszközök a leghatékonyabbak a vevőkkel való kommunikációban, hanem csupán azt, hogy mely eszközöket tartják a marketing felelősök a leghatékonyabbnak.
Végeznek-e kutatást a marketing döntések megalapozásához? Vezetnek-e vevői adatbázist? Készítenek-e éves marketing tervet? Mérik-e a marketing hatékonyságot? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor a székelyföldi vállalkozók tudatosságát szerettük volna felmérni a marketingben.
Áldoznak-e reklámra? Ismerik-e a célcsoportjukat? Mely marketing feladatokat tartják a legfontosabbnak? Miért érdemes náluk vásárolni? Mely elemeket tartalmaz a legutolsó reklámjuk? – ezek azok a kérdések, amelyek arra adnak választ, hogy a vállalkozások milyen marketing alapokra építik marketing tevékenységüket.
Hány fő lát el marketinggel/reklámmal kapcsolatos feladatokat? Ezek a feladatok fő- vagy melléktevékenységhez kapcsolódnak? A marketingfeladatokat végzők marketing tudása honnan származik? Ezek azok a kérdések, melyek részben arra adnak választ, hogy a vállalkozás mekkora hangsúlyt fektet a marketingjére.
A marketingtevékenységgel kapcsolatos kérdéskörök előtt a kérdőívet kitöltő személyről és a vállalkozásról néhány azonosító adatot kértünk. Persze tudjuk, hogy a kutatás eredményeit illetően erre vagytok a legkevésbé kíváncsiak, de a kutatáshoz ez is hozzátartozik.
Vajon hogyan marketingeznek nálunk fele, itt, Székelyföldön? Az ötlet nem új, a kutatás viszont igen! 7 évvel ezelőtt, 2012-ben már kutattuk, most újra nekivágtunk.
Arra voltunk kíváncsiak, mit jelent nálunk, Székelyföldön a kisvállalati marketing, és mekkora szeletet foglal el a gyakorlati tevékenységekből a marketingkommunikáció, kutatnak-e, terveznek-e, mérik-e a hatékonyságot és elégedettek-e marketingjükkel.
Nem, nem ez a vége! A vége az eredmények értelmezése és felhasználása, viszont ebben általánosan nem tudunk segíteni, hiszen „ahány ház, annyi szokás”, de azt is mondhatnánk, hogy „mindenki másképp csinálja.”
Az előző részben (itt) arról írtunk, hogy mikor érdemes kvantitatív kutatást végezni, melyek az előnyei, melyek azok az hátrányok, amelyekkel mindenképp számolnunk kell, és néhány olyan hibázási lehetőséget is bemutattunk (megoldásokkal), amelyekbe könnyedén belecsúszhatunk.
Folytatás következik, és amiről szó lesz:
A kvantitatív kutatásról már esett némi szó a harmadik résznél, amikor arról írtunk, hogy mikor melyik módszert válasszuk (erről itt olvashatsz). Részletesebben róla ebben és a következő részben (9/10) olvashatsz.
Mint ahogy már az előző részben is hangsúlyoztuk, a mélyinterjú során nem opció az „igen” és „nem” válasz, az értékes információk kiváltásában és a rejtett gondolatok feltárásában kulcsfontosságú a rákérdezés – „Mire gondol ez alatt?”, „Kifejtené bővebben?”, „Tudna erről még többet mondani?” –, a különböző technikák alkalmazása pedig a mélyebb válaszok „felszínre hozását” segíti, támogatja. Tehát egyáltalán nem kötelező, de a jobb eredményekért ajánlott használni.
Csak ismétlésképpen, amit már a mélyinterjúkról tudunk, röviden: a kvalitatív kutatás egyik módszere, mely során egy képzett interjúztató beszélget egyetlenegy személlyel, hogy feltárja annak motivációit, nézeteit, attitűdjeit és érzéseit egy adott témával kapcsolatban.